BraRit-Kriszta: Egyszer volt, hol nem volt...
BraRit:
Egyszer volt, hol nem volt... Ez a mese éppen úgy kezdődik, ahogy a mesék általában. Ám a folytatása már egészen más, mert a mesékben általában nem mondja azt rögtön a kezdés után egy szereplő, hogy:
- A teringettét! Hol a csudában van a süvegem?! egy varázsló mégsem mehet süveg nélkül a varázslók éves gyűlésére! Főleg, ha ő az elnök... Ajajajaj, meg kell keresnem! Így hát Bambulabömbölei Bizmics nekiállt süveget keresgélni. Kereste erre, kereste arra, keresték a palotájában lakó manók, koboldok, inasok, a szakács, a lakáj, még tán a papagáj is azt keresgélte a fejük fölött repdesve, de nem lelték sehol.
Kriszta:
De nem, mégsem, a papagáj egész biztos nem kereste, és nem is röpködött a fejük fölött, mert akkor ő azonnal észrevette volna, hogy a süveg nem máshol, hanem Bambulabömbölei Bizmics feje tetején keresendő. Az egyetlen helyen, ahol nagy szórakozottságában nem kereste. Így aztán persze továbbra sem került a süveg, hiába tettek tűvé érte minden zugot. Mikor aztán már a legkisebb zug is tűvé lett téve és szúrt, akkor...
BraRit:...akkor a nagytekintélyű Bambulabömbölei aggódva vakarta meg a feje búbját, miként mindig, amikor nagyon gondolkozott. S eme vakaródzás közben az ujjai beleakadtak a süvege szélébe.
- Azt a varázsporos rézüstjét! - kiáltott fel mérgesen, de azért valójában nagyon örült. - Hiszen végig itt volt a fejemen! Miért nem szóltatok, mi? - tette csípőre a kezét, s a manósereg, a koboldcsapat, az inasok, a szakács, de még a lakáj is igencsak megijedt ettől, mert köztudott volt, hogy ha a varázsló csípőre teszi a kezét, akkor az nem jelent semmi jót.
Ám ezúttal BB (mert maguk között csak így hívták) nem ért rá korholó szózatot intézni hozzájuk. Sietve felkapta díszes köpenyét, hóna alá csapta a sárkánybőrkötéses Mágiaügyi Feljegyzések könyvét, majd annyit mondott távozóban:
- Vigyázzatok a palotára! Idegeneket ne engedjetek be! Etessétek meg a papagájt és locsoljátok meg a virágokat! Legkésőbb három nap múlva jövök. A palota előtt már várta őt Mufurc, a hátas sárkánya. Illendően jó reggelt kívántak egymásnak, majd Mufurc rosszalóan méregetni kezdte a varázslónál lévő könyvet.
- Jól látom? Sárkánybőrbe van kötve?
- Nos, izé... igen... De ez még a régi időkből való, amikor az emberek és a sárkányok folyton csatáztak egymással... - próbált magyarázkodni Bizmics. - És különben is, lehet, hogy egy levedlett bőrdarab.
- Ahamm. Levedlett. No menjünk, mert elkésel!
BB felkapaszkodott a nyeregbe, és az erre a célra készített nyeregtáskába tette a könyvet, majd rögzítette a szíjjal. Utána magát is becsatolta.
- Mehetünk!
Kriszta:
Hangos zúgással érkeztek meg a nagygyűlés színhelyére, az Ararát hegy lapos tetejére, mely mindennemű gyülekezésre és parkolásra évezredek óta kiválóan alkalmas. Ott sorakoztak már a varázslókat szállító sárkányok a hegytető szélén, nyújtózkodva, beszélgetve, időnként nagy füstfelhőket köhögve.
Hivatalosan még nem kezdődött meg a nagygyűlés, de hagyomány szerint azért a kisebb csirkepöröket, amelyekhez nem kellett különösebben nagy döntés, már javában vitatták a jelenlevők. Szó esett Ügyefogyott Übülről, aki, mindenáron igyekezvén kitolni haragosával, Eszement Eszmeraldával, valami úton-módon megszerezte annak egy haja szálát, a hagyományos módon agyagbábuba gyúrta, aztán pedig rendszeresen apró vízsugarakkal öntözgette a bábut, amitről Eszement Eszmeraldának hetekig rendszeres időközökben megállíthatatlanul folyt az orra, és tízpercenként kellett a reterátra rohangálnia. Ügyefogyott Übült feketemágia használatáért két év reteráttakarításra ítélték. Nagy felháborodást keltett Kelekótya Konstantin esete, aki sárkányával szabálytalanul előzött egy vadlúdcsapatot, majd ügyetlenül oly mód kormányozta a sárkányt, hogy az szárnya hegyével véletlenül kupán legyintette a vezérgúnárt, mire az csőrrel előre nagy ívben a kétszáz méterre fekvő tóba zuhant. Nils Holgersson persze ugyancsak nagy ívben leesett a hátáról. Szerencsére volt nála ejtőernyő, a gúnár pedig viselt bukósisakot, így személyi sérülés nem történt, Kelekótya Konstantinnak azonban fél évre így is bevonták a jogosítványát.
Ezen a ponton érkezett meg Bambulabömbölei Bizmics, hogy nagy sebbel-lobbal a főhelyre siessen, és végre megnyissa a nagygyűlést.
|
