Clown: Az ebédfőzés nehézségei
Késő este volt már. A Hold, fényével együtt elmerült a felhők kékes-szürkés rabságában, a csillagok pedig elbújtak az égnek, végtelennek tűnő szorításában s onnan figyelték az eseményeket, amik a Kachkeri-házban történtek azon a bizonyos estén, Karácsony előestéjén.
Aznap este kivételesen sok varjú és holló gyűlt össze ház környékén, mintha valamire készülnének. Egy összeesküvésre hasonlított ez a sejtelmes hangulat. Csak a szárnyak csattogása és karmok nyikorgása az ereszen, hasított az ember fülébe, olykor-olykor ha a vadul süvítő szél néha abba maradt és hagyta érvényesülni, mintha egy felsőbb hatalom lett volna, a varjak nyugtalanító csöndes büszkeségét.
A ház általában üresen állt, elhanyagolt állapotában emésztette a bent rekedt antik komódokat és a szekrényeket, amik esztétikusan falhoz szorítva álltak és várták a kivégzésüket.
A gyerekszobában megrongált játékok árasztották dohos szagukat a párás és nedves levegőbe, és sírtak magányukban, mert senki sem játszott velük. Egy foltokban kopaszodó szőke hajú baba kicsavart nyakkal nézte, amint egy varjú kaparászta az ablak puha, férges keretét, lábát egerek rágták és hordták szét darabjait a többi játékszer között, akik szintén a purgálás szerepét kapták feladatukként a szobában.
A sötét zöld színű festékkel lekent vakolat az évek során a magas páratartalom bíztatására megelevenedett és útnak indult a parketta irányába, hogy minnél előbb kerülhessen végső helyére a komódok és szekrények mögött hagyott kis hely szorításába.
A csilláron pókhálók és összeállt koszdarabok hintáztak tehetetlenségükben a falon keresztül kisebb lyukakon át besurranó széllel. Az ablakok mereven álltak keretükben és várták, hogy kiszabadítsák unalmukból, de elvetemedtek és beszorultak az ablaknyílásba.
Hirtelen nagy károgás csapkodta az ablakok koszos üvegét. Varjak és hollók extázist színlelve rikácsolták ijesztő himnuszukat a hold ezüstös csillogása felé.
Rémisztő és nyugtalanító volt, hogy ugyanekkor a gyermekszobából felettébb furcsa zajok és hangok törték át a vérszopó madarak „Hold” litániájának zaját.
Két éles vérfagyasztó sikkantás metszette be az ember dobhártyáját egy éles orvosi szike képében, majd utána egy nagyon hosszú mély szakadás és cuppogó hangok rövid sorozata…
Újra csönd volt… a madarak elhallgattak… a Hold újra kilesett a felhők bilincse közül és bátortalanul világított egy-egy felhő akadálya miatt. Fénye bevilágított a gyerekszoba padlójára és egy piros, vérszínű csíkot lehetett felfedezni az immáron mégjobban felbolygatott játékok között vájt testes résen.
A régi poros padló éles pattogása törte meg a csendet, ahogy súly nehezedett rá.
Egy nehéz tárgyat vonszoltak keresztül a nappalin a gyerekszobából a konyha felé. Szusszanások és sóhajtások jelezték a titokzatos lény hol létét.
A konyhába vezető hosszú folyosót a palack zöldre festett tapétázott falon levő csonkig égett gyertyák halovány fénye világította de még így is elég sötét volt ahhoz, hogy rendesen láthassunk.
Hirtelen anyu arca bukkant elő a sötétből, ahogy a gyertyák fénykörébe tévedt. Arcát egy véres lecsurgó folt ékesítette, kezein nem volt olyan hely, ahol ne lett volna ragacsos az alvadt vértől. Beesett mellkasa le-föl dobálódzott a nagy és hirtelen levegővételektől, Jobb kezében egy hosszú konyhakés remegett, míg balkezével egy testet húzott maga mögött. A titokzatos test csurom vér volt és gőzölgött lenyúzott teste az éjszaka hidegében.
Anyu a test alá terítette lenyúzott bőrét, hogy nehogy bemocskolja a por a finom húsát.
A konyhában már elő volt készítve minden. A kis balta és a kalapács, különböző éles kések és csontfűrészek, a vékonybelek és a mártások, fűszerek és lábosok.
Anyu kivergődött a nehéz anyadisznóval a konyha asztalig és neki kezdett az ünnepi menü elkezdéséhez.
Karácsonyeste a vacsora ideje alatt a gyerekszobába hívott anyu és elmesélte nekem a már hosszan feszegetett kérdésemre a magyarázatot, hogy miként került a gyerekszobába a disznó. Elmondása szerint aznap este roppant ingerült állapotban volt és kilátástalannak tűnt a helyzete, hogy még aznap végezzen a disznóvágással, és be tudja fejezni az előkészületeket. De a két pici gyerek aznap este akadályozta anyjuk nyugalmának egyenletes működését, mivel le-föl rohangáltak a konyhában az asztal körül ahelyett, hogy aludtak volna szobájukban és édesanyjuk be tudta, volna fejezni úgy a munkát, hogy nem kapott volna neurotikus tüneteket. De nem várta, meg míg az őrületbe kergetik,
így hát lekötözte a két pici gyereket az ágyukba, behozta az anyadisznót, lenyúzta a szőrét és kettőt-hármat beledöfött kimúlt állat nyakába, és oda tartotta a disznó lenyúzott pofáját a két rémült gyerek arcocskája elé.
Aznap este, ha bár nem is nyugodt idegekkel de munkáját befejezte anyu.
|
